Szeretettel Üdvözöllek!
Nem véletlen, hogy éppen a mai napon, születik meg az első bejegyzésem. NŐ vagyok. A blogírás, mint lehetőség egy ajándék, Magamnak. Egy apró figyelmesség azért, hogy létezem. Az írás az, amiben kiteljesedek, mert minden ami éles, és durva a hétköznapokban, az a szavak segítségével lággyá, finommá válik, így lesznek feldolgozhatók a nehézségeim.
Az önismeret útja rögös, mert nem lehet minden helyzetben tökéletes belső egyensúllyal létezni, és mindig pozitívnak lenni. Ennek ellenére igyekszem úgy megélni a pillanatokat, hogy minden megmaradjon, mint múlhatatlan emlék, legyen szó: nevelésről, sütésről, kerti munkáról, babavarrásról.
Már jó ideje emlékeztetnem kell magam arra, hogy Nő vagyok, ez a minőségem manapság lényegtelennek tűnik. Kapok virágot, kedves szót, ami jól esik..de nem várhatom el a környezetemtől, hogy Tőlük függjön a boldogságom, ezért nem hárítom senkire, ha bajom van.
Látom nap, mint nap tükörben, hogy vésődik arcomon az önsajnálat ránca, vagy a mosoly, a csodálkozás gödre. Ez utóbbiak tetszenek, ezeket szeretem..
Sok minden van a tarsolyomban, amit idővel szeretnék megosztani, többek közt a névválasztásom okát, de leginkább arra az inspirációra vágyom, amit a blogírás lehetőségéből merítek majd 🙂
Szép Nőnapot kívánok és amennyire lehet, ragyogjunk 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: