TŰNŐDÉSEK AZ ANYASÁGRÓL I.
Leánygyermekként minden körülöttem élő nővel azonosultam. Anyukámmal; Nagymamáimmal; Óvónénieimmel; egy Kedves ismerőssel, aki “Tündér” volt a szememben zöld selyemruhája, kedves lénye miatt. Mozdulataikkal, hanghordozásukkal, szokásaikkal, öltözködésükkel, illatukkal összeforrtam, lélekrezdüléseikkel Egy voltam. Hittem, hogy Anyának lenni csodajó és sok mindent meg lehet tenni. Ölelni, nevetni, beszélgetni, takarítani, főzni, mosni, mérgelődni, gondoskodni, aggódni, magassarkú cipőben járni, sminkelni,… Tovább »