KenderKóc

KenderKóc egy falu, a világ végétől alig néhány lépésnyire. Ott, a hegy tetején, egy piciny házikóban látta meg a napvilágot egy leányka. Születésekor, ragyogott a nap és örömükben hangosan csiviteltek a madarak, zengett az erdő, a mező. Mindenki boldog volt, hogy új kis lény érkezett a földre.  KenderKócot különös lakók népesítették be. Apró emberek, óriási… Tovább »

Anyácska kezébe vett két vödröt és elindultak a kútra vízért. Az út, a réten át egy erdőbe vezetett, majd egy lejtő következett, ami egy völgybe vitt. Pőre lábuk léptei nem zavarták a rét, az erdő, és a völgy lakóit, inkább jókedvre derítette őket a beszélgetés és dúdolás halk zaja. Ahhoz, hogy a dézsát megtöltsék vízzel,… Tovább »

Már előző éjjel sem aludtunk. Apró kis teste forró lázban égett. Semmit nem akart elfogadni és befogadni. Ha valami mégis bekerült, sugárszerűen távozott is.  Most, alszik apróbabóm. A szobánk ablakpárkányán pötyögök a csendben. Ma, tudok pötyögni, mert aludtam. Igen!!!! Leterítettem a földre egy takarót a kiságy mellé, és aludtam, itt ott egy-egy órát, de a… Tovább »

Lelked mélyén, ahol a madár is ritkán jár békesség és csend van. Ebben a csendben, ebben a nyugalomban találod kérdéseidre a választ. Ha eljutsz oda, hogy megfogalmazd, amire kíváncsi vagy már el is indultál felé. A lendület visz, ahogyan mélyül a lélekismereted és hidd el, felfelé tartasz. Mielőtt átlendül a hinta, mindig megáll egy pillanatra… Tovább »

Tiszta Forrásból meríteni, Tiszta tekintetekben megfürödni, Tiszta gondolatokkal felvérteződni, ezt szeretném. Nem volna szűk, és nem volna nehéz, nem volna nyűg és nem volna kevés. Ha a vágyam valóra válna, nem zavarna a szakadás, itt és most egy volnék én, és az áramlás. Addig, míg a vágy fentről a szívbe költözik, takarítok rendületlen, sürgök- forgok,… Tovább »

Nézem Pablo Picasso “Gyermek galambbal” című festményét, nem véletlenül. A napokban több olyan gyermekekről szóló publikációt olvastam, ami szíven ütött és fel kell dolgozzam a magam módján.Igyekszem a napos oldalát észrevenni a világnak, de ettől még pontosan látom, hogy mennyi nehézség van körülöttünk. Mindig elém kerül ez a kép, amikor látnom kell. Segítő üzenetet hordoz… Tovább »

Motringokban, gombolyításra várt a sok tarka-barka fonal.  A kislány két kezét kinyújtotta, Anyácska pedig ujjai közé fogta a fonal végét. Az első néhány mozdulatot csendben végezték, aztán a lányka így szólt: – Ez, nagyon fárasztó, fáj a kezem. -No, akkor segítünk ezen.-  szólt az Anya és egy szék támlájára tette a motringot. Majd tekerte-tekerte-tekerte, a… Tovább »

Csodaszép a koszorúd! – mondta Anyácska. – Köszönöm szépen, csillag megy az égen. Köszönöm szépen, csillag megy az égen – skandálta a kislány, miközben megmosta a kezét és az asztalhoz ült. Anyácska mézet csurgatott a kölesre. A csorgó, aranyló méz látványa  mindig elbűvölte. Az aszalt gyümölcsöket maga szórta, különböző alakzatokat formálva a tányérkájába.  – Jó… Tovább »

Esetemben (4 gyermekes anyaként) az egyetlen dolog, amiben létjogosultsága van a böjt gyakorlásának, hogy az én-időmet korlátozom, mert pl. csokiról🍫 lemondani, nem nagy kihívás.☺ Az időjárás is segít azzal, hogy a nyíló virágokat hó❄ fedi, mintha altatni szeretné bontakozásukat, hogy ne csalogassák énekelni vágyó dalnokok lelkét. Hálás vagyok, mert a bevackolódással a belső rend kialakítása… Tovább »

A csendes együttlétnek kopogtatás zaja vetett véget. A kislányt játszani hívták apró fiúk és leánykák. -Menj csak! – mondta az anya, majd a távozóhoz szólt: –Mire delet harangoznak érj haza, ebédre! Úgy lesz! Jövök majd!- de, már szaladt is. Az anya becsukta az ajtót, összehajtogatta a kezében lévő törlőkendőt, megigazította az asztalterítőt. A vázában lévő virágoknak friss… Tovább »