KenderKóc

  A szépség ott van.. minden pillanatban, minden tűnő árnyban, a Holdvilágban, a Napsugárban. A Föld befogadásában, a víz változásában, a levegő áramlásában a tűznek lángjában és parázsában. A kacagásban, a könnyekben, a kezekben, a szemekben. A szépség ott van kezdetben és végben. Látható és hallható. Van, hogy kézzelfogható. Lelkedig ér hívó szava, tükröt tart,… Tovább »

Fülfájós kisgyerek volt. A közèpfül-gyulladás kirobbanását mindig az éjszakai, hangtalan hányás, és az emelkedő láz jelezte. Olyankor nem mosolygott, szemei fénytelenül meredtek előre. Fájdalma beburkolta őt. Nem kellett meghallani semmit, amit nem értett.   Fejére sapkát húztak, meleg sóval tömött zoknival enyhítették fájdalmát. Szerette a doktort, akit ilyenkor felkerestek, mert határozottságával, erős kezeivel, kedves szavával és… Tovább »

Az önfeledt táncból a reggelire hívó csengő szava zökkentette ki. Várta már a terített asztal: a frissen sült kalács, a pohár tej. KenderKóc faluban, ki-ki a maga házában, együtt reggelizett. Ott ült az asztalnál Anya, Apa és a gyerekek. A kislánynak nem volt még testvére, így hárman ülték körbe az asztalt ezen a reggelen is…. Tovább »

Ha nyílnak a virágok, színük, illatuk magával ragadó.Az elsőknek, a bátraknak van a legnagyobb erejük💗Beszippantanak💞annyira, hogy eggyé lehet válni velük.Lélegezzünk mèlyeket!... Tovább »

... Tovább »

Mese, mese mátka pillangós madárka… KenderKóc egy falu, a világ végétől alig néhány lépésnyire. Ott, a hegy tetején, egy piciny házikóban látta meg a napvilágot egy leányka. Születésekor, ragyogott a nap és örömükben hangosan csiviteltek a madarak, zengett az erdő, a mező. Mindenki boldog volt, hogy új kis lény érkezett a földre.  KenderKócot különös lakók… Tovább »

Anya, kérlek bújj még kicsit mellém…(Anya néz, aztán befészkeli magát a pici ágyba, karját feje alá teszi és becsukja a szemét, fáradt) Suttogva…Anya, anya tudod, hogy neked mindig olyan finom Anyaillatod van..Anya csukott szemmel, érzi amint mellkasát elönti a forróság, amit csak ettől a pillanattól kaphat, és pilláin apró könnycsepp jelenik meg…Sssss…húnyd le kis szemed…(lehúnyja,… Tovább »

Amikor babákat készítek, gondolatokat vetek papírra, elkészítek egy finom keltkalácsot, rendet rakok a könyvespolcon, együtt vagyok azokkal, akiket a legjobban szeretek az nekem ÖRÖM, mert jelen vagyok abban, amit csinálok, mert pont ott van a figyelmem, ahol vagyok, amire és akire szánom. Felmerül a kérdés..Vajon ismerem-e a titkukat?Megszemléltem-e Őket? Megtanultam-e, hogy Lényegük az apró részletekben… Tovább »

9 hónappal ezelőtt fogalmaztam meg az alábbi sorokat: “Úgy döntöttem, gyalog megyek tovább…lépésről-lépésre…mint a babám,aki negyedikként épp oly ámulattal tölt el,mint a többiek….hajthatatlanul próbálja felfedezni a világot 🙂 Körülnézek a Szabadban 🙂 Megígérem magamnak,hogy a szépet fogom észre venni,és ha elesem majd sírok,de tovabbmegyek éppen úgy, mint most a legkisebbem :)” Mostanra, legkisebbem már fut… Tovább »

Az időjárás, gyönyörű volt ma délután. Két kicsi gyerekemmel az egész délutánt a kertünkben töltöttük. Igyekeztünk, hogy mire Apa és a Tesók hazaérnek, már rend legyen. Összeszedtük és vödörbe tettük a fák elszáradt terméseit, kévébe kötöttük a lemetszett ágakat, kicsikocsiba tettük a maradék tüzifát, kiszedegettük a földből a bátor, zöldellő tyúkhúrokat és büszkén kopogtattunk az… Tovább »